A forgalomba helyezett autók háromnegyede több mint tízéves
2018. február 05. hétfő, 07:00    PDF Nyomtatás E-mail
Romániában hatmillióra emelkedett a forgalomba helyezett személygépkocsik száma, ezek közül 4,5 millió tíz évnél régebbi gyártású jármű - közölte pénteken a Hotnews.ro hírportál a román vezető jogosítvány- és gépjármű-nyilvántartó hivatal (DRPCIV) adatait ismertetve.

A romániai utakon közlekedő hazai rendszámú autók 40 százaléka több mint 15 évnél, 20 százaléka pedig mint 20 éves.
A DRPCIV adatai szerint Romániában a legelterjedtebb márka a hazai gyártású Dacia (1,3 millió) ezt követi a Volkswagen (991 ezer), az Opel (680 ezer), a Ford (446 ezer) és a Renault (321 ezer).

Az országban 23 ezer busz és 26 ezer mikrobusz van forgalomban, ezek mintegy fele legalább tízéves.

Tavaly több mint félmillió autóval bővült az autópark. Az újautópiac is tíz százalékos növekedést mutatott, de ezek több mint négyszerese (520 ezer) volt a külföldről behozott használt autók száma, ami több mint 70 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest.

A kiugró növekedés annak tulajdonítható, hogy 2017 februárjától a román kormány eltörölte a környezetvédelmi illetéket, ami korábban megnehezítette a környezetszennyező autók forgalomba helyezését.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Civitas: Egy hatékony és fejlett gazdaságért
2018. február 02. péntek, 10:15    PDF Nyomtatás E-mail
A székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért, partnerségben a csíkszeredai Hargita Megyei Innovációs és Inkubációs Szövetséggel elindította a SPEED - Egy hatékony és fejlett gazdaságért elnevezésű projektjét - tudta meg a Más Rádió Kis Zoltán projektvezetőtől.

A projekt fő célja a Közép-romániai fejlesztési régióban élő lakosság életszínvonalának növelése, vállalkozói képességeinek fejlesztése nem mezőgazdasági városi vállalkozások kialakítása, valamint tartós és minőségi munkahelyek megteremtése által.


Fontosabb tevékenységek:
1. A lakosság tájékoztatása a projektről, a bekapcsolódás előnyeiről és lehetséges eredményeiről. Csoportos és egyéni tájékozató eseményeket szerveznek Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros és Szeben megyékben, rajtuk legkevesebb 480 személy fog részt venni, megyénként legalább 30-an. A találkozások alkalmával, a jelenléti lapok kitöltésekor, a résztvevők kifejezhetik érdeklődésük mértékét az elképzelés iránt. Az első tájékoztató rendezvényt Székelyudvarhelyen tartják, 2018. február 8-án, 11 órai kezdettel. Színhelye a Hargita Business Center, II. Rákóczi Ferenc utca 84. szám.


2. Egy szelekciós eljárás eredményeként kiválasztanak legkevesebb 360 olyan személyt, akinek szándékában van egy vállalkozás elindítása, és meghívják elméleti és gyakorlati képzésükre. A képzésen résztvevők 60%-a munkanélküli vagy inaktív személy (például középiskolás, egyetemista vagy háztartásbeli), 40%-a rendelkezik munkahellyel, egyéni vállalkozó vagy üzletrésze van egy gazdasági társaságban. A képzések időtartama 40 óra, és körülbelül 8 napot fognak tartani. A képzések moduljai: Légy vállalkozó!, Vállalkozás indítása, Könyvvitel, Üzleti kommunikáció, Marketing, Üzleti tervezés, valamint Informatika. A záróvizsgán elért eredmények alapján minden csoport első 10 helyezettjét prémiummal jutalmazzák.

3. A képzés záróvizsgáján a vizsgázók egy általuk elkészített üzleti tervet mutatnak be, majd még egy hónap áll a rendelkezésükre, hogy azt tökéletesítsék. A továbbiakban a legjobb 36 üzleti terv elkészítője legtöbb 177.740 lej nagyságú de minimis jellegű támogatáshoz juthat üzleti terve megvalósításához.

4. Az üzleti tervek kivitelezése céljából a kedvezményezettek új vállalkozásokat hoznak létre (jogi formája lehet kft., egyéni vállalkozás, szövetkezet, egyesület stb.). A vállalkozás bármilyen engedélyezett termelési, szolgáltatói vagy kereskedelmi tevékenységet végezhet. Vállalnia kell két új munkahely létrehozását és azok megtartását. Olyan személy is létrehozhat új vállalkozást, aki a 31/1990-es törvény alapján létrehozott valamely gazdasági társaságban nem többségi tulajdonos. A vállalkozásokat városi székhellyel kell bejegyezni, a tulajdonosok viszont vidéki lakhelyűek is lehetnek.

5. A vállalkozások tulajdonosai kéthónapos gyakorlaton fognak részt venni olyan egységeknél, amelyek tevékenysége megegyezik a vállalkozás tevékenységének tárgyával.

6. A vállalkozóknak szakmai támogatást, tanácsadást biztosítanak, és vállalkozásuk felügyeletben részesül egészen a projekt befejezéséig (2020 decembere).

7. A létrehozott vállalkozások hálózatba szerveződnek, keretében morális támogatáshoz, tapasztalatcseréhez jutnak, közös marketingstratégiákat léptethetnek életbe, de szoros és gyümölcsöző gazdasági kapcsolatokat is kialakíthatnak egymás között.

A projekttel kapcsolatos részletes információkhoz a feltöltés alatt álló vallalkoznijo.ro, az intreprindereata.ro, a civitas.ro oldalakon, valamint az erre a célra létrehozandó közösségi oldalakon juthatnak hozzá az érdeklődők.

Az érdeklődők forduljanak bizalommal a Civitas Alapítvány munkatársaihoz, ők segíthetnek álmaik megvalósításában - hangsúlyozta Kis Zoltán.

Jelentkezni a Civitas Alapítvány és a Hargita Megyei Innovációs és Inkubációs Szövetség elérhetőségein lehet.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Romániában a legnagyobb a saját tulajdonú lakások aránya
2017. november 03. péntek, 05:38    PDF Nyomtatás E-mail
Németországban a legalacsonyabb és Romániában a legmagasabb a saját tulajdonú lakóingatlanok aránya az Európai Unióban az Eurostat felmérése szerint.

Az unió statisztikai hivatalának csütörtökön közzétett adatai alapján a lakóingatlan tulajdonosok aránya a lakosokon belül 2016-ban Romániában volt a legnagyobb, elérte a 96 százalékot.

Romániát 90,3 százalékkal Litvánia követi, majd 90,1 százalékkal Horvátország, 89,5 százalékkal Szlovákia és 86,3 százalékkal Magyarország következik.

A lista végén Németország és Ausztria áll, a németek 51,7 százaléka, az osztrákok 55 százaléka lakott saját tulajdonú otthonban.
Az EU egészében a lakosok 69,3 százaléka élt saját lakóingatlanban. A lakosság 57,5 százaléka önálló házakban élt, ezen belül a legtöbben, 92,5 százalék Írországban és 84,8 százalék Nagy-Britanniában.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Kevesebb járművet gyártott a Dacia
2017. október 10. kedd, 04:20    PDF Nyomtatás E-mail
Az első három negyedévben 3,15 százalékkal kevesebb, 231 558 járművet gyártott a francia Renault tulajdonában levő Dacia, amely a legnagyobb gépkocsigyártó Romániában.

A vállalat hétfői közlése szerint a dél-romániai mioveni üzemben a Dacia Duster modellből gyártottak a legtöbbet, 143 487-et, második helyen a Sandero áll 32 988 járművel.

A Dacia tavaly az első három negyedévben 239 110 járművet szerelt össze, 7552-vel többet.

Tavaly egész évben 320 457 járművet állítottak elő. Romániában az amerikai Ford és a brassói Roman tehergépkocsi üzem gyárt még járműveket.

Az amerikai vállalat craiovai üzemében az idei első nyolc hónapban 41 százalékkal több, 40 837 járművet szereltek össze a tavalyi azonos időszakhoz mérten, amikor 28 875 járművet állítottak elő.

A brassói Roman tíz tehergépkocsival járult hozzá a román gépkocsigyártáshoz. Tavaly egész évben 7,2 százalékkal, 359 306 autóra csökkent a román járműgyártás.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Horvát támogatás Romániának
2017. október 03. kedd, 04:05    PDF Nyomtatás E-mail
Horvátország támogatja Románia és Bulgária felvételét a schengeni övezetbe illetve azt is, hogy Európai Bizottság (EB) lezárja az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (MCV), amellyel a romániai és bulgáriai igazságszolgáltatás reformját, a jogállamiság megerősítését követi figyelemmel - hangsúlyozta hétfőn Bukarestben Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök.

A háromnapos állami látogatásra Romániába érkező horvát államfőt Klaus Iohannis román elnök ünnepélyes külsőségek közepette fogadta a román elnöki hivatalban és - a demokrácia, valamint a térség biztonsága erősítésében, a két ország baráti kapcsolatának fejlesztésében játszott szerepéért - a Románia Csillaga érdemrenddel tüntette ki.

Grabar-Kitarovic a hivatalos megbeszéléseket követő közös sajtóértekezletükön beszélt arról, hogy Románia és Bulgária már teljesíti a schengeni tagság technikai követelményeit és a tőlük megkövetelt igazságügyi reformokat is végrehajtották, így az Európai Uniónak nem kellene többletfeltételeket támasztania az igazságszolgáltatási monitoring lezárása érdekében.

Hozzátette: reméli, hogy hamarosan Horvátország is teljesíteni tudja a belső határellenőrzés nélküli térség műszaki feltételeit és szintén tagja lehet a schengeni térségnek.

Úgy vélekedett: mindez elengedhetetlenül fontos Európa egységes fejlődéséhez, a többsebességes Európa elkerüléséhez.

Vendéglátója Románia és Horvátország gazdasági kapcsolatainak javítását szorgalmazta, hozzátéve: a kölcsönös beruházások bővítését szolgálja az a kétoldalú üzletember-fórum is, amelyet a két államfő védnökségével rendeznek kedden Bukarestben.

Iohannis a Három Tenger Kezdeményezés láthatóbbá és hatékonyabbá tétele mellett szállt síkra, rámutatva, hogy az Adriai-, Balti- és Fekete-tenger között fekvő 12 ország együttműködése nem Brüsszel ellen irányul, hanem egy "nagyon is európai" lehetőség a térség infrastrukturális és gazdasági fejlesztésére.

A Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának 2018-ban Románia ad otthont, miután 2016-ban Dubrovnikban, idén pedig Varsóban találkoztak a térség állam- és kormányfői.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


1. oldal / 256