A kormány támogatja egy új megyei kórház építését Nagyszebenben
2017. november 03. péntek, 06:06    PDF Nyomtatás E-mail
Mihai Tudose miniszterelnök azt nyilatkozta szerda este Nagyszebenben, hogy a kormány támogatja egy új megyei kórház megépítését a városban.

'Nagyszebenből két igénylés érkezett, egy sürgősségi és egy gyerekkórház építésére. (...) Meggyőződtünk róla, hogy mindkét intézmény nagyon régi épületben működik, amiket igen költséges felújítani és korszerű technikával ellátni. Azt vetettük fel, hogy gazdaságosabb és célravezetőbb volna egy új megyei kórházat építeni, amelyben minden osztály helyet kapjon.' — nyilatkozta Tudose.

A miniszterelnök leszögezte: nem egy regionális kórházról, hanem egy új megyei kórházról van szó.

 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Az országot irányító okkult háttérhatalom bábja az államfő
2017. november 03. péntek, 05:13    PDF Nyomtatás E-mail
A Romániát zsarolással és megfélemlítéssel háttérből irányító "párhuzamos állam" termékének és kiszolgálójának nevezte a jobboldali Klaus Iohannis államfőt csütörtökön a szociálliberális kormánykoalíció kisebbik, szabadelvű pártját vezető Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök.

Tariceanu az elnökhöz intézett nyílt levélben reagált arra, hogy Iohannis aznapi sajtóértekezletén "enyhén rögeszmés" emberként jellemezte őt, akire már nem is figyel oda. Az államfő megjegyezte: Tariceanu főleg azóta beszél okkult erőkről és "párhuzamos államról", amióta őt is bíróság elé állította a korrupcióellenes ügyészség (DNA).

A szenátusi elnök - Románia második legfőbb közméltósága, akinek az államfő akadályoztatása vagy felfüggesztése esetén át kell vennie annak hatáskörét - válaszában leszögezte: az ellene "koholt vádak" alapján tavaly indított büntetőper nem kiváltója, hanem következménye annak, hogy immár három éve következetesen szót emel az ügyészség és titkosszolgálatok összefonódása ellen.

Tariceanu korábban is célozgatott arra, hogy a "párhuzamos állam" szerinte az államfő szolgálatában áll, most azonban nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a "párhuzamos állam" döntötte el 2014-ben az elnökválasztás kimenetelét, és Iohannist a szálakat háttérből húzogató háttérhatalom tette meg elnöknek azért, hogy "okkult terveit" kiszolgálja.

"Csak nem képzeli, hogy nem létező politikai érdemei vagy Nagyszeben polgármestereként elkövetett törvénytelenségei miatt nyerte meg 2014-ben a választásokat? Nem. Azért esett önre a párhuzamos állam választása, mert zsarolható és könnyen befolyásolható" - írta Tariceanu. Szerinte a román államfőről bebizonyosodott, hogy polgármesteri mandátuma idején okirathamisítással és csalással szerzett meg értékes nagyszebeni ingatlanokat, tehát rá is ugyanúgy illik az a "bűnöző" jelző, amit egyébként - a korrupcióellenes harcot zászlajára tűző - Iohannis előszeretettel használ politikai ellenfeleire.

A házelnök úgy vélekedett: Iohannis távolról sem az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében, hanem éppen annak politikai ellenőrzés alatt tartása érdekében ragaszkodik ahhoz, hogy az ügyészségi vezetőket az államfő nevezze ki. Tariceanu szerint a "párhuzamos állam" visszaéléseiről számos részletet hoztak nyilvánosságra a parlamenti különbizottságok által kihallgatott, a rendszer működését belülről ismerő tanúk, az államfő mégsem lépett fel ez ellen, pedig a legfelsőbb védelmi tanács vezetőjeként kötelessége lett volna.

A szenátus elnöke kifejezte meggyőződését, hogy Iohannis a "párhuzamos állam" kiszolgálója, amelynek támogatása nélkül nem maradhatna a politikában. Sorait azzal zárta, hogy minden megfélemlítési kísérlet ellenére tovább fog harcolni a demokratikusan választott tisztségviselők hatalmát elbitorló "párhuzamos állam" lebontása, módszereinek leleplezése érdekében.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Lezárták a túraútvonalakat a Bucsecs- és a Csukás-hegységben
2017. október 10. kedd, 03:42    PDF Nyomtatás E-mail
A havazás miatt minden túraútvonalat lezártak a Bucsecs- és a Csukás-hegységben, helyenként egyméteres a hóréteg vastagsága.

A Prahova megyei hegyimentő-szolgálat Facebook-bejegyzésben közölte, 1.500 méteres magasság fölött jelentős mennyiségű hó hullott, az Omu-csúcson 80 centiméteres a hóréteg vastagsága, a hófúvások következtében helyenként eléri az egy métert is.


Az idézett forrás szerint ideiglenesen minden olyan túraútvonalat lezártak, amelyet a hideg időszakban tilos használniuk a túrázóknak.


A Fogarasi-havasokban a hóréteg vastagsága 23 centiméter, helyenként pedig egyméteres hótorlaszok alakultak ki, tájékoztatott közleményében az Argeș megyei hegyimentő-szolgálat.


A turistaösvények továbbra is nyitva vannak, de akik túrázni indulnak, megfelelőképpen szerelkezzenek fel, vigyenek magukkal hágóvasat, jégcsákányt, síbotot és elemlámpát is, ugyanis ebben az időszakban már korábban sötétedik.

A gépkocsivezetőknek azt tanácsolják a hegyimentők, hogy téli gumi, hólánc, lapát és csúszásgátló nélkül ne vágjanak neki a Transzfogarasi útnak.

A hegyimentők szerint a Fogarasi-havasokban nincs lavinaveszély. A következő napokban felmelegedés várható, így a hó egy része vélhetően elolvad — írja a közlemény.

Forrás: agerpres.ro
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Katalán népszavazás - Az EMNT és az EMNP párhuzamot vont
2017. október 04. szerda, 04:46    PDF Nyomtatás E-mail
Az EMNT és az EMNP is kinyilvánította kedden a szolidaritását a katalán néppel, és párhuzamot vont az erdélyi helyzettel a vasárnap tartott népszavazás kapcsán.

Az EMNT elnöksége közölte: elfogadhatatlannak tartja, hogy a spanyol központi hatalom megtiltotta és megpróbálta megakadályozni egy alapvető demokratikus jog, a népszavazás gyakorlását.

"Sokunkban azóta óhatatlanul felmerült a kérdés és a párhuzam: mi lenne, ha egyszer Erdélyben is népszavazást szerveznénk a régió sorsát illetően" - fogalmazott közleményében az EMNT. Hozzátette: Erdély ma is őrzi saját régiós identitását, melyet a bukaresti kormánynak tiszteletben kellene tartani. "Erdély nem Románia - jogilag ugyan igen, de ami fontosabb: történelmi, kulturális és szellemi értékeit tekintve saját identitással bíró térség, mely hosszú történelme során többször volt önálló fejedelemség, mint országrész. Erre a hagyományra a mai Európában építeni érdemes és kell: közösséget, gazdaságot, jövőt" - áll az EMNT közleményében.

A nemzeti tanács hozzátette: a régiók Európája segítheti az erdélyi, székelyföldi törekvéseket, és ennek szellemében támogatják a katalánok és minden más európai nép önrendelkezési küzdelmét.

Hasonló szellemben fogalmazta meg Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke a Carles Puigdemont katalán elnöknek címzett nyílt levelét.
"Az önrendelkezéshez való jog olyan egyetemes érték, melyről nem mondhatunk le soha. Amíg jelen történelmi helyzetben önöknél, Katalóniában, a nemzeti önrendelkezés az önálló államiságban és a függetlenségi törekvésekben ölt testet, addig mi, erdélyi magyarok Romániában, a közösségi autonómiák különböző formáiban látjuk ennek kiteljesedését, a sajátos jogállású közigazgatási régiókban, közöttük a Székelyföldben, valamint a kulturális autonómia közjogi alapjainak törvény általi biztosításában" - fogalmazott Szilágyi Zsolt.

A pártelnök hozzátette: az EMNP megalakulása óta következetesen kiáll minden olyan európai nemzeti közösség mellett, mely saját sorsáról önmaga akar dönteni. Felidézte: az elmúlt években katalán politikusok részt vettek a Székely Szabadság Napján és a Székelyek Nagy Menetelésén.

"Természetes számunkra, hogy az Európai Szabad Szövetség (EFA) felhívásához csatlakozva, szolidaritásunkról biztosítsuk katalán testvéreinket és pártunk önkormányzati képviselőivel közösen kérjük az európai döntéshozókat a spanyol elnyomó intézkedések megakadályozására" - fogalmazott Szilágyi Zsolt. Hozzátette, hogy az EMNP egyik alelnökét küldte az EFA független, nemzetközi megfigyelő bizottságába.

"Szívből reméljük, hogy a népszavazás utáni helyzetben azok kerekednek felül, akik nem a rendőri vagy más típusú erőszakkal, hanem a demokrácia és a párbeszéd eszközével kívánnak megoldást találni" - fogalmazott a Carles Puigdemont katalán elnöknek címzett keddi nyílt levelében Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Alkotmányellenesnek bizonyult a népszavazási törvény módosítása
2017. október 04. szerda, 04:18    PDF Nyomtatás E-mail
Elbukta a normakontrollt Romániában az alkotmánymódosító népszavazások megszervezéséről szeptember elején elfogadott törvénymódosítás, így feltehetően meghiúsul a bukaresti szociálliberális kormánykoalíció azon szándéka, hogy még a tél beállta előtt módosítsák a román alkotmányban a család meghatározását.

Az alkotmánybíróság keddi ülésén adott helyt 38 jobbközép ellenzéki törvényhozó néhány alkotmányossági kifogásának, megállapítva, hogy a népszavazások megszervezését szabályozó, kihirdetésre váró törvénytervezet több cikkelye sérti az alaptörvényt.

A taláros testület egyebek között azt kifogásolta, hogy a jogalkotó a kormányra bízta volna az alkotmánymódosító népszavazás dátumának meghatározását, ami az alaptörvény szerint a parlament hatásköre. Az alkotmánybíróság azzal sem értett egyet, hogy az alkotmánymódosító törvény előzetes normakontrolljára a korábbi öt helyett csak három napja maradjon.

Liviu Dragnea, a bukaresti kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a törvény szeptemberi elfogadása után kifejezte reményét, hogy "senki sem fogja alkotmányos óvással hátráltatni a törvény hatályba lépését, és Klaus Iohannis államfő sem küldi azt vissza megfontolásra a parlamentnek, hogy még a tél beállta előtt a románok "maguk dönthessenek arról", milyen meghatározással szerepeljen a család fogalma az ország alaptörvényében.

A Koalíció a családért nevű ernyőszervezet - a szükséges félmillió helyett - több mint hárommillió támogató aláírást gyűjtött össze polgári kezdeményezéséhez, amelyben azt javasolja, hogy az alkotmány "egy férfi és egy nő" önkéntes házasságaként határozza meg a családot, a hatályos alaptörvényben szereplő "házastársak" kifejezés helyett. A melegházasság későbbi legalizálását ellehetetlenítő alkotmánymódosító törvénytervezet túljutott a képviselőházon, jelenleg a szenátus elfogadására vár, de hatályba lépéséhez érvényes és eredményes népszavazásra is szükség van.

Egyes civil szervezetek és ellenzéki médiumok azzal vádolják a PSD-t, hogy politikusai korrupciós botrányairól, a kormány gazdaságpolitikai "kapkodásáról" próbálja elterelni a figyelmet egy "álproblémával", a család meghatározásának módosítására szorítkozó alkotmánymódosítás pedig szerintük visszalépést jelentene az emberi jogok romániai érvényesítésének terén.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


1. oldal / 459