Albánokat ítéltek börtönbüntetésre terrorizmus miatt Macedóniában
2017. november 03. péntek, 05:24    PDF Nyomtatás E-mail
Hét albán nemzetiségű férfit életfogytiglani, további huszonhatot pedig több mint tíz évig terjedő börtönbüntetésre ítélt terrorizmus vádjával egy szkopjei bíróság csütörtökön - közölte értesülését az MTV1 macedón televízió a honlapján.

Az ügyészség mind a 37 vádlott számára életfogytig tartó büntetést követelt, a bíróság viszont tizenhárom vádlottat 40 évnyi, hatot 20 évnyi, egyet 18 évig terjedő, további hatot pedig 12-14 évig terjedő börtönbüntetésre ítélt, négy vádlottat felmentett. Az ítélethirdetéskor a vádlottak nem tartózkodtak a teremben, ugyanis az albán himnusz éneklésével, valamint a macedóniai albánok egykori gerillahadserege, a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (UCK) nevének skandálásával zavarták a bíró munkáját, ezért kivezették őket.

A férfiak 2015 májusában az észak-macedóniai Kumanovóban támadtak rá a rendőrökre a város albán negyedében. A tűzharc halálos áldozatai közül nyolc rendőr, tíz pedig a fegyveres csoport tagja volt.

A vádirat szerint az albán fegyveres csoport egyes tagjai a szomszédos Koszovóból érkeztek Macedóniába, ahol helyi albánokkal közösen azt tervezték, hogy észak-macedóniai kormányépületekre támadnak. A csoport egy határőrállomás kirablásakor szerzett fegyvereket, és akkor támadt a rendőrökre, amikor azok házkutatást tartottak Kumanovo albánok lakta részében.

Évek óta ez volt a legvéresebbnek számító összecsapás a nyugat-balkáni országban, mintegy egy tucat épület semmisült meg a gránátoktól és a lövésektől.

Ezt megelőzően 2001-ben a macedón fegyveres erők hat hónapon keresztül csaptak össze a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg gerilláival, akik szélesebb jogköröket követeltek az albán kisebbségnek. A harcoknak a nyugati közvetítéssel tető alá hozott ohridi békemegállapodás vetett véget, amelynek alapján az albánok jogait kibővítették. Bizonyos feszültség azonban azóta is fennmaradt, viszont a jelenlegi kormány az albán kisebbség jogainak további bővítését - például az albán nyelv hivatalossá tételét - jelentette be.
A 2,1 milliós Macedónia lakosságának körülbelül egyharmada albán nemzetiségű.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Feszült várakozás a katalán parlament keddi ülése előtt
2017. október 10. kedd, 03:52    PDF Nyomtatás E-mail
Feszült várakozás előzi meg Spanyolországban a katalán parlament keddi rendkívüli ülését, amelyen akár Katalónia függetlenségének kinyilvánítása is napirendre kerülhet.

A katalán törvényhozás kedden délután hatkor ül össze, jelenleg ennek egyetlen napirendi pontja Carles Puigdemont katalán elnök felszólalása, amelyben értékeli az aktuális politikai helyzetet. 

A katalán elnök eddig nem tett olyan konkrét kijelentést, amely szerint kedden biztosan a parlament elé terjesztenék a függetlenségről szóló nyilatkozatot.

A hétfői nap a találgatások jegyében telt, a katalán függetlenségi pártok soraiból különböző nyilatkozatok érkeztek arról, hogy mi történhet majd kedden.

Benet Salellas, a szélsőbaloldali Népi Egység (CUP) nevű párt képviselője kijelentette: nyertünk a referendumon, és kedden  érvényesíteni  kell az eredményeket".

A politikus szerint nem lenne korrekt "elodázni" a katalán köztársaság kikiáltását, és pártja nem értené meg, ha ezt nem tennék meg kedden.

A katalán parlamentben 10 képviselővel rendelkező párt a függetlenséget támogatja, de nem tagja a katalán kormánynak. A spanyol sajtó szerint a CUP nyilatkozatával nyomást akar gyakorolni a kormányzó Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetségre.
A két katalán kormánypárt, az Európai Katalán Demokrata Párt (PDeCAT) és a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) politikusai viszont jóval árnyaltabban fogalmaztak.

Marta Pascal, a PDeCAT képviselője a BBC-nek már egy szimbolikus nyilatkozatról beszélt, míg Sergi Sabria, ERC szóvivője azt mondta: Katalónia népe elnyerte a köztársaság jogát, és az  kedden ölt formát.

Ramón Tremosa, a PDeCAT európai parlamenti képviselője az Onda Vasca rádióadónak viszont kifejtette: azt várja, hogy kedden a katalán elnök kihirdeti a függetlenséget, ám annak végrehajtását felfüggesztik a nemzetközi elismerés megszerzéséig, ahogy az történt Szlovénia esetében.

A spanyol kormány minden eshetőségre felkészült - erről Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes nyilatkozott a COPE rádiónak, hangsúlyozva, hogy egy katalán függetlenségi nyilatkozat nem marad majd válasz nélkül.

"Meg fogjuk akadályozni Katalónia függetlenségét. Meghozzuk a szükséges intézkedéseket. Katalónia elszakadása nem fog megtörténni" - tolmácsolta Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök szavait Pablo Casado, a spanyol konzervatív Néppárt (PP)  szóvivője, aki összefoglalta a kormánypárt vezetőtestületének hétfői ülésén elhangzottakat.

Pedro Sánchez, a spanyol parlament legnagyobb ellenzéki erejének Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) Barcelonában tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: támogatják a jogállam válaszát egy esetleges katalán függetlenségi nyilatkozattal szemben. Egyúttal kérte a katalán elnököt, térjen vissza a törvényesség útjára, mert szerinte van még idő a párbeszédre.

Albert Rivera, a katalán parlament legnagyobb ellenzéki frakcióját adó Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt elnöke sürgette a spanyol kormányt, hogy alkalmazza az alkotmány 155-ös cikkelyét (amely lehetőséget ad a Katalónia feletti ellenőrzésre), és írjon ki előrehozott választásokat az autonóm régióban. Óvatlanságnak nevezte nem fellépni egy lehetséges függetlenségi nyilatkozattal szemben.

Pablo Echenique, a baloldali Podemos (Képesek vagyunk rá) szervezeti titkára hétfői megszólalásában egy új népszavazást követelt, ezúttal az állammal egyeztetve, mint az egyetlen lehetséges utat az ország egységének megőrzéséhez. Hibának nevezte a katalán függetlenség kinyilvánítását, és bírálta a spanyol kormányt, amiért nem tárgyalt a katalán kormánnyal.

Az elmúlt hetekben a katalán függetlenségi tüntetéseket szervező Katalán Nemzetgyűlés (ANC) nevű civil politikai szervezet kedd délutánra ismét megmozdulásra hívta az elszakadás híveit, ezúttal a katalán parlament épületéhez, hogy kifejezzék a katalán kormány támogatását az ülés idején.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Katalónia napokon belül kikiáltja függetlenségét
2017. október 04. szerda, 04:07    PDF Nyomtatás E-mail
A katalán elnök szerint Katalónia napokon belül kikiáltja függetlenségét.

Carles Puigdemont a BBC televíziónak adott, szerda hajnalban sugárzott rövid interjúban kijelentette: kormánya vagy ennek a hétnek a végén, vagy a következő hét elején jelenti be Katalónia függetlenné válását Spanyolországtól.

Arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha Spanyolország beavatkozna és közvetlen irányítása alá vonná Katalóniát, Puigdemont csak annyit mondott, hogy az olyan hiba lenne, amely mindent megváltoztat.

Hozzátette ugyanakkor, hogy jelenleg semmiféle kapcsolat nincs Madrid és a katalán kormányzat között.

Puigdemont a BBC-interjúban visszautasította az Európai Bizottság elnökének minapi nyilatkozatát, amely szerint a katalán függetlenségről vasárnap tartott népszavazás Spanyolország belső ügye, és a helyzetet Madridnak a spanyol alkotmányos renddel összhangban kell kezelnie. 

Jean-Claude Juncker a referendumra reagáló hétfői nyilatkozatában kijelentette azt is, hogy a spanyol alkotmány alapján a katalán népszavazás jogszerűtlen volt, ha viszont a spanyol alkotmánnyal összeegyeztethető módon zajlott volna le, akkor Katalónia kikerült volna az Európai Unióból.

Boris Johnson brit külügyminiszter a katalóniai népszavazásról és a referendumot kísérő erőszakcselekményekről szólva a kormányzó brit Konzervatív Párt Manchesterben zajló éves kongresszusán kijelentette, hogy jóllehet a brit kormányt aggasztja az erőszakos hatósági fellépés, London értelmezése szerint azonban a népszavazás nem volt alkotmányos.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Tovább nőtt a halálos áldozatok száma
2017. október 03. kedd, 03:51    PDF Nyomtatás E-mail
Tovább nőtt a Las Vegas-i lövöldözés halálos áldozatainak száma, helyi idő szerint hétfő kora estére elhunyt a tömegmészárlás ötvenkilencedik áldozata.

A countryfesztiválon mintegy 22 ezren vettek részt, 527 sebesültet kórházakban ápolnak. Sok halálos áldozatot még mindig nem sikerült azonosítani.

Az amerikai televíziók mindegyikében a halálos áldozatok képeit mutatják be és családtagok, ismerősök segítségével elevenítik fel életüket: vannak köztük fiatalok, középkorúak és nagymamák, nők és férfiak, ápolónő, egyetemi jégkorong-csapat edzője, tanár, szolgálaton kívüli rendőr.  Az ABC és a CNN televíziók helyszínről tudósító riporterei a kórházakban ápoltak közül kerestek fel néhányat.

A 64 éves elkövető, a lövöldözés után öngyilkosságot elkövető Stephen Craig Paddock nyugállományba vonult könyvelő, kétszeresen elvált és egyedül élő férfi volt. Egy 18 ezer lelket számláló kisvárosban, Mesquite-ben élt, Nevada északkeleti részén. A rendőrség hétfőn házkutatást tartott három hálószobás lakásában, és igazi fegyverarzenált, 18 tűzfegyvert, több ezer lőszert, valamint robbanóanyagokat talált. A szállodai szobában, ahonnan Paddock lövöldözött, majd ahol öngyilkos is lett, 16 tűzfegyvert találtak a rendőrök. Némelyikük automata, vagy félautomata lőfegyver volt, amelyet feltételezhetően Paddock alakított át - illegálisan - automata fegyverré. Eddig nem világos, hogyan jutott ennyi fegyverhez. Vadász volt, aki Alaszkára érvényes vadászengedéllyel rendelkezett. A lakásához közeli fegyverboltban - amint azt a bolt tulajdonosa elmondta - legálisan vásárolt fegyvert, de a boltos nem bocsátkozott  részletekbe arról, hogy hány fegyvert vásárolt nála. Az NBC televízió riportja szerint Paddock két nevadai fegyverboltban is "bevásárolt".

A tömeggyilkosról kiderült, hogy nem volt pszichopata, semmiféle kezelés alatt nem állt, korábban sem. Egészséges ember volt, aki pilóta-engedéllyel is rendelkezett, bár ez lejárt és megújításra várt.
A rendőrség egyelőre nagy erőkkel nyomoz, hogy megpróbálja felderíteni a tragédia hátterét, Stephen Paddock vélhető motivációit.

Stephen Craig Paddockról sok információt mondott el a floridai Orlandóban élő öccse, Eric Paddock. Valamennyi fontos televíziós csatornának és napilapnak nyilatkozott. Délelőtt még csupán annyit mondott, hogy "derült égből villámcsapásként" érte őt és családját a hír, mert a bátyját békés embernek ismerte, akinek korábban soha nem volt összeütközése a törvénnyel.  Később a családi háttérről is beszélt az NBC televízió munkatársainak. Elmondta, hogy édesapjukat igazán nem ismerték, mert bankrablásért börtönben ült. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nyilvánosságra hozta azt is, hogy a tömegmészárlás elkövető Stephen Paddock apja még a hatvanas években megszökött a börtönből, az FBI egyik legkeresettebb bűnözője volt, ám miután ismét elfogták, a rá következő évben feltételesen szabadlábra helyzeték, miután az FBI besúgója lett. Nagy szerencsejátékos volt.

A tömegmészárlást elkövető Stephen Paddockról szintén kiderült, hogy ugyancsak szerencsejátékos volt, méghozzá rendszeresen és nagyban játszott. Testvére - az amerikai AP hírügynökségnek - hétfőn későn délután már azt állította róla, hogy többszörös milliomos volt, tudomása szerint ingatlankereskedelemből. A rendőrség szerint viszont a férfi nem milliomos, csupán nagyon tehetős volt, és a pénze szerencsejátékból, elsősorban is videós pókerból származott. A The Washington Post című lap - rendőrségi forrásokra hivatkozva - azt közölte, hogy Paddock a tett elkövetése előtt nem sokkal nagy összegeket utalt át egyik számlájáról a másikra.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Csökkent az európai uniós csatlakozás támogatottsága Szerbiában
2017. február 07. kedd, 07:54    PDF Nyomtatás E-mail
A szerb lakosságnak csupán a 47 százaléka támogatja az ország uniós csatlakozását, míg ez az arány tavaly 48 százalékos, három évvel ezelőtt pedig 51 százalékos volt - derült ki a belgrádi kormány európai integrációért felelős irodájának a felméréséből, amelyet kedden ismertetett a Politika című szerb napilap.

A december végén, 1054 ember megkérdezésével végzett közvélemény-kutatás arra kereste a választ, hogy egy esetleges népszavazáson ki támogatná Szerbia európai uniós csatlakozását. A válaszadók 29 százaléka nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy támogatja-e Szerbia EU-csatlakozását. A megkérdezettek 9 százaléka mondta azt, hogy nem tudja, mit válaszolna egy ilyen kérdésre, 15 százalékuk viszont el sem menne a referendumra. Az integrációs iroda ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a fél évvel korábbi felmérésben csupán 41 százalékos volt a támogatottság, így voltaképpen a támogatottság növekedéséről lehet beszélni.

A Politika szerint a felmérés jól ábrázolja azt a jelenséget, amely szerint amikor Brüsszel támogató magatartást mutat Szerbiával szemben, akkor a lakosság is pozitívabban vélekedik Brüsszelről, amikor viszont negatív jelzések érkeznek az EU-ból, a csatlakozás támogatása is csökken. Példaként említették, hogy a csatlakozási kedv tavaly nyáron alacsony volt, ugyanis két tárgyalási fejezet megnyitását Brüsszel áprilisról júliusra halasztotta, ami a szerb állampolgárok ellenszenvét váltotta ki, míg decemberben két fejezet is gond nélkül nyílt meg, ami pozitív légkört teremtett.

A legtöbben 2009 végén vélekedtek pozitívan az uniós csatlakozásról. Akkor törölték el a Szerbiával szembeni uniós vízumkényszert, így a lakosság 73 százaléka támogatta, míg 12 százaléka ellenezte az EU-tagságot.

Most a megkérdezettek 64 százaléka mondta azt, hogy az uniós csatlakozáshoz szükséges reformokat akkor is végre kellene hajtani, ha azok nem képeznék a csatlakozás feltételeit, azok ugyanis egy jobb, rendezettebb Szerbiához vezetnek. A válaszadók 58 százaléka szerint a Koszovóval való viszonyt is rendezni kellene, attól függetlenül, hogy az EU ezt feltételként állítja-e Szerbia elé. Ez az arány viszont jelentősen csökkent az utóbbi három évben, 2014-ben még a megkérdezettek 70 százaléka támogatta a viszony rendezését.

A szerb kormány európai integrációs irodája 2002 óta végez felméréseket az ország lakosságának az Európai Unióhoz fűződő viszonyáról.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


1. oldal / 197