A háborúk ellen emelte fel szavát Ferenc pápa halottak napján
2017. november 03. péntek, 05:31    PDF Nyomtatás E-mail
Az emberiség nem tanult a múlt tragédiáiból, a világ ma is háborúban áll,  és újabb, még nagyobb háborúra készül Ferenc pápa szerint. A katolikus egyházfő az olaszországi Nettuno második világháborús amerikai katonai temetőjében mutatott be misét halottak napján csütörtökön.

Ferenc pápa a mise előtt csendben imádkozott a temető sírjai között, miközben egy ismeretlen katona, egy olasz származású amerikai és egy zsidó katona sírjánál állt meg.

A misén a katolikus egyházfő szabadon mondott beszédet.  A háborúk ellen emelte fel szavát, emlékeztetve, hogy Nettuno temetőjében többségében egykori fiatal katonák nyugszanak.

XVI. Benedek pápát idézve a háborút "felesleges mészárlásnak" nevezte. "Elég a háborúból (...) a háborúval minden elveszik, a háború önmagunk elpusztítása"- mondta Ferenc pápa. Kijelentette, az emberiség nem tanult a múltbéli háborúk leckéjéből és úgy tűnik, nem is akar belőle tanulni. Úgy vélte, a világ ma is "darabokban zajló" háborúban áll, és újabb, még erősebb háborúra készül.

"A történelemben gyakran megtörtént már, hogy az emberiség azt hiszi, a háborúval új világot teremtenek, tavaszt hoznak, de csúnya, kegyetlen télben találják magukat" - mondta Ferenc pápa.  Hangsúlyozta, hogy a világnak nem szabad elfelejteni az atombomba pusztította Hiroshima könnyeit.

A Rómától több mint hatvan kilométerre található Nettuno amerikai temetőjében az Olaszországban elesett amerikai katonák nyugszanak több mint 7800 sírban. A szövetségesek Nettuno és a szomszédos Anzio tengerpartján szálltak partra 1944-ben jelentős veszteséget szenvedve. A nettunói temetőt 1956-ban nyitották meg.

Ferenc pápa  Nettunóból a Fosse Ardeatine egykori római kőbánya emlékhelyére ment, ahol a Rómát megszállt náci csapatok 1944 márciusában 335 foglyot gyilkoltak le egy olasz partizánakció miatti bosszúból. Az áldozatok között volt a magyar Kereszti Sándor is.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Ellentmondásos információk Tom Petty halálhíréről
2017. október 03. kedd, 05:00    PDF Nyomtatás E-mail
Ellentmondásos információk láttak napvilágot hétfőn a legendás amerikai zenész, Tom Petty halálhíréről. A TMZ magazin a bejelentést követő néhány óra múlva visszavonta a hírt, és azt írta, még küzdenek a 66 éves zenész és dalszövegíró életéért, a New York Daily News azonban az esti órákban bejelentette, hogy lekapcsolták a gépekről.

Tom Petty halálhíréről először a TMZ magazin adott hírt, majd ezt megerősítette először a CBS televízió, aztán több amerikai médium, köztük  például a Variety magazin internetes kiadása, vagy a Huffington Post című portál is.

A TMZ azonban néhány órán belül visszavonta a hírt, s azt írta: Tom Petty a vasárnap esti szívroham után súlyos és eszméletlen állapotban van, gépek tartják életben, és küzdenek az életéért.

Hasonlóan tudósított a Rolling Stone magazin is. A hírt először megerősítő CBS televízió azonban változatlanul azt közölte, hogy a rocklegenda halott, családtagjai papot hívtak hozzá és rendelkeztek, hogy kapcsolják le őt a lélegeztető gépről. Több médium hangsúlyozta, hogy Tom Petty agyhalott.

Sem a művész családja, sem pedig az impresszáriója egyelőre nem tett közzé bejelentést vagy nyilatkozatot. A Los Angeles-i rendőrség - újságírói érdeklődésre - csupán annyit közölt: nem áll módjában sem megerősíteni, sem cáfolni az ellentmondásos információkat.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Internetfüggőség-klinikát hoztak létre Horvátországban
2017. február 07. kedd, 08:00    PDF Nyomtatás E-mail
Internetfüggőség-klinikát hoztak létre a zágrábi pszichiátrián, ez az első ilyen intézmény Horvátországban - közölte az N1 horvát kereskedelmi hírcsatorna hétfőn.

Az alkohol-, a szerencsejáték- és a drogfüggők mellett most a technológiai függőséget is gyógyítják a fővárosi kórházban.
Irena Rojnic Palavra pszichiáter elmondta, hogy elsősorban olyan fiatalok kezeléséről van szó, akik szinte képtelennek mutatkoznak a normális életre az internet, a számítógépes játékok és a mobiltelefon megvonása után.

A pszichiáter szerint ugyanakkor nem könnyű felismerni az internetfüggőséget.

"Amennyiben valaki négy-öt órát tölt naponta a világhálón, és közben nem végzi el az iskolával vagy munkával kapcsolatos feladatait, az már jel" - hangsúlyozta a szakember.

Hozzátette, hogy az interneten eltöltött idő mellett sokkal fontosabb, hogy milyen tünetek jelentkeznek.

"Amennyiben egyre több és több időt töltünk a számítógép előtt vagy okostelefon társaságában és elveszítjük az időérzékünket, továbbá problémáink adódnak emiatt a munkahelyünkön, az iskolában és a családban, valamint semmit sem tudunk tenni ellen, ideje, hogy szakember segítségét kérjük" - vélekedett Rojnic Palavra.

Horvátországban nincs pontos adat arról, hány internetfüggő van az országban. Szakértők szerint a lakosság közel 11 százaléka szenved a szenvedélybetegség ezen formájában, vagyis országszerte körülbelül 400 ezer ember - számolt be róla az N1.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Hatvanöt éve uralkodik II. Erzsébet
2017. február 06. hétfő, 07:37    PDF Nyomtatás E-mail
Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és más birtokok, területek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője - ma hatvanöt éve, hogy II. Erzsébet királynő viseli a fenti címeket.

Ő a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte az angol trónt, de a 91. életévéhen járó királynő egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő ezen a trónon.

Az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját már 2015. szeptember 9-én megdöntötte. Ezt a rekordot addig a napig üknagymamája, az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal.

II. Erzsébet királynő hivatalosan zafírjubileumnak nevezett 65. uralkodási évfordulója jóval csendesebben telik majd, mint a 60. évforduló öt évvel ezelőtti gyémántjubileuma. Akkor az Egyesült Királyságban és a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség 54 országában - köztük abban a 15-ben, amelynek II. Erzsébet királynő ma is az alkotmányosan elismert államfője - világraszóló ünnepségsorozattal köszöntötték az uralkodót.

Ezúttal azonban csak a Buckingham-palota melletti Green Parkban, illetve a Tower ősi erődje mellett felsorakozó tüzérségi díszszázadok tisztelgő sortüzei jelzik majd az évfordulót, a királynő az udvar tájékoztatása szerint családi körben tölti, és édesapja, néhai VI. György király emlékének szenteli a hétfői napot.

György király nem - és így idősebb leánya sem - volt egyenes ágon trónvárományos, mindketten György bátyja, VIII. Eduárd "jóvoltából" kerültek a brit trónra. Eduárd ugyanis a korona helyett egy elvált amerikai hölgy, Wallis Simpson kegyeit részesítette előnyben, és 1936. december 10-én, alig 327 napi uralkodás után, a koronázást meg sem várva távozott az Egyesült Királyság éléről, átadva helyét öccsének, Albert yorki hercegnek, aki csak uralkodói névként választotta a György nevet.

A magának való, zárkózott, beszédhibákkal küszködő, uralkodói szerepre egyáltalán nem törő új királyban valójában felesége, Erzsébet anyakirálynő tartotta a lelket, amíg lehetett. Nem sokáig lehetett: György király - bár népe nemzeti hősként tisztelte - a rároskadt felelősség, és főképp a háborús évek megpróbáltatásainak súlya alatt korán összeroppant, és 1952. február 6-án, alig 57 esztendősen elhunyt, a fiatal Erzsébetre hagyva az akkor még mindig világháborús sebeit gyógyítgató, súlyos áruhiány és kiterjedt jegyrendszer szorításában élő Egyesült Királyság trónját.

Erzsébet hercegnőt Kenyában érte atyja halálhíre. Amikor egy héttel korábban, férje, Fülöp herceg kíséretében elindult Afrikába, már ő is és az udvari illetékesek is sejtették, hogy nem látja többé nagybeteg édesapját. Poggyászában e meggondolásból fekete gyászruha is volt, valamint egy dosszié, amely trónra lépésének hivatalos írott deklarációját tartalmazta.

Első miniszterelnöke az eddigi tizenhárom közül Winston Churchill, a világháborús győző volt. A Kremlben és a Fehér Házban is még azok a vezetők ültek - Moszkvában Sztálin, Washingtonban Harry Truman -, akik közvetlenül részesei voltak a II. világháborúnak.
Az utóbbi húsz év négy brit miniszterelnöke közül három - Tony Blair, David Cameron és a jelenlegi kormányfő, Theresa May - már II. Erzsébet királynő trónra lépése után született, és a Blairt követő Gordon Brown sem volt még egyéves, amikor Erzsébetet a sors nem egészen 26 évesen, édesapja halálának pillanatában a trónra emelte.

Uralkodása alatt felépült, majd egy nemzedéknyi idő elteltével leomlott a berlini fal, és először látogattak űrhajósok a Holdra.
Ő volt az első brit uralkodó, akinek koronázását élő televíziós közvetítésben láthatták az alattvalók - legalábbis abban a 1,5 millió brit háztartásban, ahol 1953-ban már volt tévékészülék.

II. Erzsébet királynő uralkodásának eddigi hat év fél évtizede nem volt mentes családi megpróbáltatásoktól és tragédiáktól.
"Annus horribilis" - borzalmas év, mondta ki például 1992-re, könnyek között, az azóta szállóigévé vált minősítést.
Akkor vált nyilvánvalóvá ugyanis, hogy legidősebb fia, Károly trónörökös és Diana hercegnő egészen addig tündérmesének beállított házassága romba dőlt; különköltözésüket John Major miniszterelnök jelentette be az alsóházban.

Akkor vált el a királynő leánya, Anna hercegnő, abban az évben járták be a világsajtót a másodszülött fiú, András yorki herceg félpucér feleségéről, Sarah Fergusonról egy idegen férfi intim társaságában készült, súlyosan kompromittáló lesipuskás fotók, és akkor emésztették el a lángok a legősibb uralkodói rezidencia, a windsori kastély jelentős részét.

Az igazi "annus horribilis" azonban 1997 volt, Diana hercegnő - Károly trónörökös felesége - világszerte sokkot okozó párizsi autókatasztrófájának éve. Az udvari krónikások jórészt egyetértenek abban, hogy Diana halála és az azt megelőző kölcsönös házasságtörési, majd válási botránysorozat az utóbbi évszázad legnagyobb megrázkódtatása volt a brit monarchia életében, talán nagyobb, mint VIII. Eduárd lemondásának világraszóló botránya.

Mindezen megpróbáltatások közepette II. Erzsébet királynő - kifelé mutatott - rendíthetetlen nyugalommal és szilárdsággal tartotta egyben a monarchiát. Bár ezt a nyugalmat a sajtó és az alattvalók sokszor ridegségként érzékelték - így volt ez például a Diana halálát követő példátlan társadalmi felindulás idején is -, a történészszakma azonban teljes egyetértésben vallja, hogy a brit monarchia kizárólag II. Erzsébet kikezdhetetlen személyes tartásának köszönhetően élte túl az elmúlt hat és fél évtized hatalmas világtörténelmi változásait és családi megrázkódtatásait.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark
Északról jutott fel a Mount Everest csúcsára Neszmélyi Emil
2016. május 25. szerda, 03:52    PDF Nyomtatás E-mail
Neszmélyi Emil a hétvégén első magyarként északról, a hegymászók által jóval veszélyesebbnek ítélt útvonalon feljutott a Mount Everest csúcsára - közölte az expedíció kommunikációjával foglalkozó cég hétfőn az MTI-vel. 

Mint írták, Neszmélyi Emil révén Magyarország is bekerült azon nemzetek közé, amelyeknek legalább egy sikeres mászója Tibet felől ért fel a világ legmagasabb, 8848 - más mérések szerint 8850 - méteres csúcsára.

Az északi nemzetközi Mount Everest-expedíciók egyetlen magyar tagjaként Neszmélyi Emil április 5-én indult el Katmanduba, és április 21-én érkezett meg a tibeti alaptáborba. Az akklimatizációs folyamatot követően a hegymászó múlt pénteken kezdte meg a csúcstámadást.

A negyvenéves budapesti ügyvéd évek óta készült az expedícióra.

Erőss Zsolt, Jelinkó Attila és Ugyan Anita után ő a negyedik magyar állampolgár, aki felért a világ legmagasabb pontjára. A szlovák állampolgárságú, felvidéki magyar Demján Zoltán 1984-ben jutott fel a csúcsra.
 
FacebookTwitterGoogle bookmark


1. oldal / 267