| Kiejtette a Barca a Realt | ||||
|
 A Barcelona egygólos előnye tudatában készült a Real Madrid elleni negyeddöntő-visszavágóra a spanyol Király-kupában. A vendégek viharosan kezdtek, de a félidő végére ők kerültek viharba és kétgólos hátrányba, amelyet kiegyenlítettek ugyan, de ez kevés volt az üdvösséghez. Többszörösen is kellemetlen helyzetbe manőverezte magát a Real Madrid az „odavágón”, hiszen nem elég, hogy hazai pályán szenvedett kellemetlen vereséget, ráadásképpen Pepe miatt újfent elítélte durvaságukat a nemzetközi sajtó, José Mourinho ismét újfent rengeteg kritikát kapott a győztes gól utáni bunkerfutball miatt. A sajtó – amelynek természete már csak ilyen – mindezek tetejébe arról kezdett cikkezni, hogy a Realon belül a spanyol és a portugál klikk viszonya csúnyán elmérgesedett, Mourinhóról pedig újra felvetődött, hogy távozik Madridból. Nem mondhatni éppen, hogy nyerni jár a Real Barcelonába, lévén az elmúlt 30 évben hatszor győztek itt; a vendégek edzője mindenesetre nemcsak a csodában bízott, hanem pszichikai fegyverként nevezte Pepét a kezdőbe, taktikailag pedig Kaká és Mesut Özil egyidejű harcba dobásával próbálta meglepni az ellenfelet. Déja vu-érzés kaphatta el a közönséget, amikor a 10. másodperc tájékán egy elképesztő hazai védelmi kihagyást követően Gonzalo Higuaín saját maga legnagyobb meglepetésére egyedül állt a tizenhatoson belül a kapussal szemben, de az argentin elhibázta a ziccert. A Real bátor letámadásai megfogták a hazaiakat, így aztán az első percekben kétszer is szabadon lőhetett kapura Cristiano Ronaldo, ám mindkétszer pontatlanul. Mesut Özilnek már nem sok hiányzott, ám távoli tekerése a lécen csattant, majd Higuaínnak akart a Barca-kapus José Manuel Pinto erőnek erejével gólpasszt adni, de a támadó az ötös sarkáról sem tudott a hálóba találni. Akik csak egy kicsit is ismerik a futball közhelygyűjteményét, a fentiekből könnyedén deriválhatták, hogy a szünetre a Barcelona térhetett meg előnnyel: előbb Messi rúgatott gólt a csereként beállt, a lesérült Andrés Iniestát váltó Pedróval, majd a ráadásban – az elmaradhatatlan tömegjelenetek után – Dani Alves lőtte meg élete gólját. A fordulást követően is támadásban maradt a Real, amely Sergio Ramos révén eljutott egy meg nem adott gólig, Mourinho pedig a 60. percre kihasználta mindhárom cserelehetőségét, harcba dobván az Esteban Granero, Karim Benzema, José Callejón triót is. Nem is hiába, hiszen előbb Cristiano Ronaldo szépített egy elegáns egyéni megoldás után, majd utóbbi kettő összehozta az egyenlítő találatot is. Benzema egy büntetőt is kiharcolt – volna, ha a játékvezető mellette dönt, és nem az őt feldöntő Carles Puyol mellett. A végére összekapta magát a Barcelona, Josep Guardiola pedig Alexis Sánchez helyett a védelembe behozta Javier Mascheranót, stabilizálva ezzel a hátsó sorokat. A végére megszületett az elmaradhatatlan piros lap is, amelyet Sergio Ramos számára ügyeskedett össze nagy átéléssel Sergio Busquets. Nem adta fel a Real, de innen már nem volt visszaút. Továbbjutott tehát a Barcelona, 4–3-as összesítéssel, ám a visszavágón mutatott teljesítményéért egyáltalán nem szégyenkezhet a Real Madrid. |
